Ft
Ft
18°C
12°C
Ft
Ft
18°C
12°C
04. 19.
szombat
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
04. 19.
szombat
Hírek
Vélemények
Hetilap
gazdaság fenntarthatóság Európa ENSZ energetika Kína Ifj. Chikán Attila USA fejlődés India vélemény

Fenntartható nyomor

2012. október 28. 16:59

Sok esetben nem veszik figyelembe, milyen következményei vannak a fenntarthatóság kritériumának a fejlődéssel kapcsolatos más prioritásokra.

2012. október 28. 16:59
Ifj. Chikán Attila
Chikansplanet

„Az ENSZ jó húsz évvel ezelőtt fogalmazta meg a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseit. A megvalósításuk pedig azóta is várat magára. Ezzel kapcsolatban a fő gond az, hogy a célkitűzések továbbra is meglehetősen homályosak, illetve hogy sok esetben nem veszik figyelembe, milyen következményei vannak a fenntarthatóság kritériumának a fejlődéssel kapcsolatos más prioritásokra. Nem bürokrata nyelven ez utóbbi annyit jelent, hogy a fejlődő országok gazdasági növekedéséről, az életszínvonal emeléséről szóló kívánalmak sok esetben nem valósíthatóak meg a valóságban úgy, hogy közben valamilyen módon ne sérüljön a fenntarthatóság.

Elég csak a kínai gazdasági növekedéssel kapcsolatos, mostanában sokat emlegetett környezetvédelmi problémákra gondolni. Egyfelől ott van az az általánosan elfogadott ökölszabály, hogy a gazdasági növekedés nem mehet évi 8 százalék alá Kínában, ha el kívánják kerülni a szociális feszültségek elmérgesedését. Ilyen bővülési ütem kell ugyanis ahhoz, hogy a kínai városokba özönlő milliókat felszívják a munkahelyek, és ne az állástalanok tömegét gyarapítsák elviselhetetlen mértékben. Másrészt viszont arról is vannak sejtéseink, hogy a kínai gazdasági csoda mekkora környezeti károkat okoz, legyen szó a féktelenül környezetszennyező ipari termelésről, vagy az óriási energiaigény miatt növekvő szén-dioxid-kibocsátásról. Ennek a rombolásnak az üteme pedig nyilván nem tartható fenn akármeddig.(...)

Ráadásul még csak arról sem beszélhetünk, hogy a már »jóllakott« európai vagy amerikai polgárok annyival készségesebbek lennének, ha esetleg fogyasztási igényeik korlátozásáról esik szó. Ez politikailag a gazdag országokban is kényes téma. Ugyanez igaz az olyan nagy feltörekvő országok, mint Kína vagy India sok százmillió embert kitevő közép- és felső osztályára, amelynek egyelőre esze ágában sincs lemondani arról, hogy a hasonló szociális helyzetben lévő nyugatiakkal összemérhető szinten fogyasszon.”

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
békalepcse
2012. november 26. 20:32
Nagyon rossz irányból közelíted a kérdést Attila! Nem a gazdagok és szegények között feszül a kötél, hanem a fenntarthatóságnak két jelentése van. Az egyik a pénzügyi rendszer fenntarthatóságát jelenti és csak másodlagos ezen kívül az ökológiai. Gazdáink szahnak létezésünkre és a lényeg ez! A fenntarthatóság nem lehet kérdés, ha szakítani lehetne a világuralmi törekvéseikkel. Technológiailag nem kérdés a tömegek jóléte melletti valódi fejlődés és az ökológia magasabb szintje. Igen is összepárosítható, nem ellentmondás. Igaz, az ezt taglaló tudást igen alaposan elhallgatják. Szívesen beszélgetek a témáról részletekbe menően is, ha bárkit is érdekel. A homályba vesző biteknek nem magyarázok... Különben sincs annyi időm amennyivel ezt a témát egyszerre ki lehetne fejteni.
Válasz erre
2
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!